Korábbi tanulmányaimban már ismertettem a farasi katedrális feltárásának körülményeit. A lengyel Michalkovszki professzor nem is sejtette,hogy magyar szempontból milyen nagy felfedezést tett.
Az ikonográfiai, és a jelképrendszeri összefüggéseit szeretném ismertetni a tisztelt olvasókkal, minden kommentár, és fantáziálás mellőzésével.
A legfontosabb jelkép az oltáriszentség jele, amely az apostolképek felső zónájában a fej magasságában dominánsan megjelenik. Ennek ábrázolását a farasi katedrális apszisában a kehelyben láthatjuk. (1.ábra)

Az oltáriszentség jele, a csodálatos kenyérszaporítás jelével azonos, amit Galileában láthatunk, azon a mozaikon amit 1932-ben tártak fel a régészek. (2.ábra)

A Hét Forrásnál (Heptapegon), a hagyomány szerint, Jézus őt kenyérrel és két hallal lakatta jól az őt körülvevő sokaságot. A mozaikon még láthatunk két fogazott rombuszt is, ami az apostolképeken is látható. (Péter és Pál zománcképe.)

Az egyenlőszárú keresztet láthatjuk az Angyali Üdvözlet templomában is. Idézet G.Kroll könyvéből: (3.ábra)

Az egyenlőszárú kereszt, a crux quadrata máig is a keresztény egyház által használt ősi jel. (4.ábra) A kopt egyháznak van azonban egy különleges keresztje a stauros, mely az egyenlő szárra különféle négy szirmú levelet, és geometriát helyeznek el. A különböző egyházi méltóságok, más-más díszítést használnak.

Ennek stauros-nak az egyik legrégebbi ábrázolását láthatjuk a farasi templom egyik freskóján: (5.ábra)

A staurost megtalálhatjuk a Magyar Szent Korona apostolképein is: (6.ábra és 7.ábra)

Staurost találunk a kopt sapkán is, a 12 apostolt és Jézust jelképezve: (9.ábra és 10.ábra)

Jellemző a Kopt művészetre, hogy stauros-t a mai napig is mindig új és új formát vesz fel: (12.ábra)

A Magyar Szent Korona keresztpántján lévő apostolképek oltáriszentség jelei:

Péter apostolnál a jobb oldalon 13 db, a bal oldalon 11db kereszt látható. A Remete Szent Pál legendájának az a része látható a keresztek alatt, ahogy az oroszlánok megássák a sírját. A szárnyas oroszlán egyúttal Szent Márkot is jelképezi. (13.ábra)

Jakab apostolnál négy-négy keresztet látunk, és a szárnyas oroszlánokat is, ahogy a sírgödröt ássák. (14.ábra)

János apostol mint mesterkép tartalmazza az összes motívumot amit az apostolképeken láthatunk. A remete Szent Pál legendájának azt a jelképét láthatjuk amint a holló viszi a kenyeret remete Szent Antal látogatása alkalmával. A névfelirat két oldalán piros kereszteket látunk, majd a test mellett függőlegesen hatot. Egyúttal a mesterkép, ábrázolja remete Szent Antal megkísértésének azt a legenda szerinti történetét, amikor a sátán le akarta tépni a sapkát a fejéről, de Ő résen volt és megfogta a sapka másik felét, és ekkor a sátán távozott. Tudom,hogy most sokan azt gondolják,hogy túlságosan nagy a fantáziám, de közlök egy képet a Szent Antal kolostorból (restaurált kép) amikor is a teljes testen vonul végig a szakadás: (15.ábra)

Tanulmányomat a Veres Győző által megtalált Krisztus kinagyított képével zárom, ahol a stauros IV. századi ábrázolását láthatjuk: (16.ábra és 17.ábra)

Továbbra is az a meggyőződésem, hogy a Magyar Szent Korona keresztpántja, a keleti Alexandriai egyház motívumrendszeréből épül fel. Tartalmazza a remeteség és szerzetesség első legendáit. Nem véletlen,hogy a magyar szerzetesség egyik legrégebbi rendje a Pálos nevet vette fel. Valószínű, hogy sokat tudtak a koronánk eredetéről, és a magyarság származásáról.
A Magyar Szent Korona apostolai egy olyan befoglaló keretben vannak ábrázolva, amit a Kopt templomokban a szentély (a harmadik szint) bejáratánál is láthatunk. (18.ábra)

Ludvig Rezső