Több mint húsz év telt el, hogy megvizsgálhattam a Magyar Szent Koronát, és azóta is foglalkoztat az a kérdés, hogy milyen kultúrkörben kell keresni az eredetét. Számomra két kiváló kutató, Moravcsik Gyula, és Bárányné Oberschall Magda fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyek a koronakutatás vezérfonalát meghatározzák. Moravcsik Gyula megfogalmazásában:

„A magyar tudománynak Szent István emlékével szemben való erkölcsi kötelessége, hogy az egyedül járható úton: a koronának zománctechnikai, ikonográfiai és epigrafikai szempontból való beható és minuciózus vizsgálata, továbbá az egész egykorú vagy közelkorú nyugati és bizánci anyaggal való összevetése alapján a magyar nemzet e drága kincsének eredetét teljesen megvilágítsa és végleges választ adjon a felmerült kétségekkel szemben." (1938)

Bárányné Oberschall Magda: Problémák a Magyar Szent Korona körül. (1945) Idézet a tanulmányból:

„A Szent Korona mai alakjában sok megoldásra váró kérdést rejt magában. Ezek három tengely köré csoportosulnak: a történeti, a kultúrhistóriai és a művészettörténeti alaptengelyek köré. A történeti kérdéskomplexum középpontjában annak a problémának mérlegelése áll, hogy vajon küldött-e a pápa Szent Istvánnak koronát, továbbá, hogy miért és mikor egyesítették a Szent István-i koronát a későbbi Dukas-féle abronccsal, miért és mikor került a korona tetejére a kereszt, mely durván átüti a felső Pantokrátor képét, s miért ferde a kereszt? A kultúrtörténeti és művészettörténeti megoldatlan kérdések között éles határvonalat vonni nem lehet. Tengelyét képezi annak eldöntése, hogy a mai korona felső része azonos-e a szilveszteri koronával s ha igen, mikor és hol készült? Mik a zománcos lemezek és az ötvösmunka művészeti előzményei, milyen európai kultúrkörbe helyezhetők? Vajon a Dukas-abroncs a maga eredeti alakjában maradt-e ránk s valóban Géza királyunk részére küldte-e a bizánci császár?"

Az idézet további folytatásában Oberschall Magda ezt mondja: „minden eddigi eredmény csak teória, mely százszázalékosan bizonyítva nincsen. Ennek oka elsősorban az, hogy a koronának modern felkészültséggel történő alapos vizsgálata mindezidáig késik, az azt körülvevő, hagyomány kitermelte nimbusz miatt." Azért választottam ebből a tanulmányból ezeket a kérdéseket, mert nagyon jól lehet megadni a válaszokat is, aminek az alapját képezi az 1983-as aranyműves vizsgálat. A válaszokra természetesen nem csak szóban válaszolok, hanem mellékelem azokat a fotókat is, amelyeket a kétszer nyolc órás szemlén készítettünk a digitális technika segítségével, s a részletek kinagyításával, elegendő bizonyítékkal szolgálnak.

Az első kérdés komplexumban a koronaküldés, a két rész egyesítése és a kereszt ferdesége merül fel. Ami nem tartozik a kompetenciámba, hogy küldhetett-e a pápa Szent Istvánnak koronát, csak úgy tudom megválaszolni, hogy a kutatók eddigi eredményei alapján, a koronaküldés nem bizonyított. Egyik legenda sem tartalmaz konkrét bizonyítékokat a korona küldésre. További probléma, hogy a legendában olyan hamis történelmi adat van, ami a kutatók szerint nem történhetett meg, ugyanis a Hartvik püspök a legendában ezt állítja: Mieszkó elküldte Lampertet, Krakkó püspökét a római kúriába Szilveszter pápa úrhoz, hogy koronát kérjen magának. A probléma csak ott van, hogy Mieszkó már 992-ben meghalt, II. Szilveszter idejében már Boleszló ült a lengyel fejedelmi székben.

Az 1983-as aranyműves vizsgálat eredményei

A Magyar Szent Korona egységes alkotás, a vizsgálat bebizonyította, hogy a pántok eredetileg is nyolc apostolhoz készültek. Ennek bizonyítékául mellékelem azokat a belső felvételeket, amelyek részint a vizsgálat alatt készültek, másrészt Szelényi Károly készített. A pántok végein teljesen egyenletes sima vágási felület látható. Ha utólagosan vágtak volna le a pántokból, akkor a foglalatok és díszítések egyenetlenséget mutatnának. Azonkívül egy kinagyítást is mellékelek, amely a nyolc apostolt bizonyítja. A digitális technika segítségével olyan részleteket is ki tudtam nagyítani a meglévő felvételekből, amin az látható hogy a pánt lemeze hosszabb mint a gyöngydrót, mert ha utólag vágták volna le akkor a dróttal egyvonalban lenne látható. (1.ábra)

Bárányné, Oberschall Magda úgy fogalmaz a korona keresztjével kapcsolatban, hogy durván átüti a felső Pantokrátor képet. Válaszom az a fotó, amelyet Ipolyi Arnold 1890-es vizsgálat alkalmával készíttetett, ahol is a keresztet kivették vizsgálat céljából. (2.ábra) Ezen a fekete-fehér képen egy szabályos kerek lyuk látható, amelynek az átmérője hét milliméter. Az egyik oldalon még az is látszik, hogy az aranylemez egy kissé felemelkedik. Ez a kereszt elferdülésekor keletkezett. A kétkedők számára mellékelek egy közeli felvételt, amely a kereszt megdőlésének a bizonyítéka. A kereszt alsó részén lévő gömb alá egy felfekvő alátét van forrasztva, ami jelenleg nincs síkban a zománclemezzel, és a kifordulás jól látható. (3.ábra) A IV. Károly koronázásakor ezt az állapotot rögzíteni kellett, mert a kereszt nagyon billegett. Ezt egy Müller nevű ötvös úgy oldotta meg, hogy egy fél (kifli alakú) karikát tolt be a felbillent kereszt alá, amelyet cinezéssel rögzített. A koronánkon lévő kereszt eredetéről az ikonográfiai részben fogok válaszolni.

A következő kérdés, amit Bárányné O.M. felvetett 1945-ben, hogy vajon melyik európai kultúrkörbe tehetők a zománcos lemezek és az ötvösmunka? Válaszom: nem tehetők egyik európai kultúrkörbe sem. Ha valaki a bécsi Schatzkammerbe jár, akkor nézze meg a nyugati zománctechnika csúcsteljesítményét, az Ottó koronát. (5.ábra) Ott látható zománcképek (6.ábra )az európai kultúrkör csúcsteljesítményei. Összefoglalva az aranyműves vizsgálat eredményeit: a Magyar Szent Korona keresztje eredetileg a koronához lett tervezve és egyenesen állt. A keresztpánt nyolc apostol képet tartalmazott eredetileg is. Semmiféle levágási elmélet nem állja meg a helyét. A koronán eredetileg öt csüngő számára forrasztottak karikát, a két-két belső lánc (pendillium) utólagos felrögzítés, ami az abroncs átfúrásával volt lehetséges. Végezetül, az 1983-as aranyműves vizsgálat megválaszol Bárányné utolsó kérdésfelvetésére: vajon a Dukas-abroncs a maga eredeti alakjában maradt-e ránk, s valóban Géza királyunk részére küldte-e a bizánci császár? Válasz: a Magyar Szent Korona abroncsa egy tervezett képrendet bizonyít. A homlokzati Pantokrátor központi alakja felé néz a két arkangyal, a két harcos szent és a két gyógyító szent zománcképe. Ebből a képrendből eltér a Dukas, a Konstantin, és a Geobitsas nevű zománckép. Bizonyítható, hogy a Dukas Mihály császár képe eredetileg nem tartozott az abroncs képei közé. A hátsó „tokos" foglalatba a kép nincs befoglalva, csak szegecselve, azon kívül nem a recipiensen (hátlap) van elnittelve, hanem a keresztpánt belső részén. További megállapítás hogy a hátsó íves foglalatban előzőleg egy másik zománckép foglalt helyet. Éppen ezért a kutatók által (még máig is csökönyösen ismételgetett) kiokoskodott teória, hogy a koronánkat Dukász császár küldte első Gézának elmélet, nem tartható. A két négyzetes zománckép, ami eltér a képrendtől, az egyik a bíborban született Konstantin, (a kitalált középkor elméletkutatók szerint) csak III. Konstantin lehet. A Geobitsas nevű kép Géza fejedelmet ábrázolja. A Magyar Szent Korona eredetének Bárányné által felvetett kérdéseire, az aranyműves vizsgálat megválaszolt. Illetve nyitva maradt az a kérdés, hogy melyik kultúrkörben kell keresni a koronánk eredetét. Először meghatározhatjuk azt, hogy a Magyar Szent Korona egy ikonosztáz. Az ikon fogalmát Philomena Musebrink kitűnően fogalmazza meg: Az ikon szó a görög nyelvből származik, az „eikon" szó képviseletet, képet, képmást jelent. A korai kereszténység idején minden vallásos tárgyú kép ikon volt, legyen az mozaik, freskó, táblakép, diptichon, vagy a kenyérpecséten a császár vagy a pátriárka pecsétgyűrűjén, illetve egy pénzérmén levő kép, katakombába készített rajz. Az ikon festett vallásosság, képes igehirdetés képpé vált teológia. Ez a definíció pontosan illik a Magyar Szent Koronára és kinyitja a kutatás lehetőségeit, hogy meghatározzuk azt a kultúrkört, ahol a koronánk ikonográfiai analógiáját keressük. (4.ábra) A forrás: a kopt ikonográfia. A kopt szó annyit jelent, hogy egyiptomi, az arabok mondták az egyiptomi keresztényekről, ők a güptoszok és ebből alakult át a szó, hogy kopt. Tegyük fel a kérdést, hogy kik a koptok, vajon egy nép, vagy nyelv, netán egy kultúra vagy egyház, akkor az a válasz, hogy mind a négy.

A koptok történetét a bibliából kiindulva kell megközelíteni: Máté evangéliumából: az egyiptomi menekülés. Megjelent Józsefnek álmában az Úr angyala s ezt mondta neki: Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket, meg akarja ölni. Fölkelt, éjszaka fogta a gyermeket és anyját, és elmenekült Egyiptomba.